Bodza (Sambucus nigra)

A misztikus gyógyító - Bodza
 
Európa-szerte varázserővel ruházták fel és titokzatos hagyományok övezték a bodzát, míg gyógynövényként való használata szinte az emberiséggel egyidős gyakorlat. Gyógyhatásainak se szeri se száma, a talajt is javítja, finom illatú, esztétikus és szinte bárhol megterem. Az egyik legtökéletesebb ajándék, mely valaha megadatott nekünk. Legyünk nagyon hálásak érte.
             
A germánok a bodzát szent növényként tisztelték és Holle (Freya) asszonynak a családi fészek istennőjének áldozták. Magyarországon tájegységenként tér el a vele kapcsolatos mondák színezete. Egyes vidékeken, például a palócok szerint  és a Csereháton, valamint Göcsejben ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, vagy az ágakat az ólba teszik, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró.  Az alsó Őrségben ezzel szemben nem ültetnek bodzát a ház mellé, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.
 
Az angolszász kultúrkörben szintén nagy erővel ruházzák fel e növényt: nem vághatjuk ki és nem égethetjük el. Ha nem mondunk imát Bodza-anyához, miközben elpusztítjuk a növényt, akkor az visszatér és bosszút áll, megátkoz minket. A bodza varázserejének tisztelete máig nem veszett ki az angolokból, elég arra gondolnunk, hogy a világsikerű Harry Potter történet főgonoszát csak egy bodzából készített varázspálcával tudták elpusztítani, mely minden pálcák legerősebbike.
 
A bodzának persze nem csak varázs-, de gyógyereje is van, mitöbb, e gyógyerő meglehetősen széleskörű, és szerencsénkre a kúra sem borzasztó, hiszen a bodza termése és virágzata egyaránt ízletes ételek és italok alapanyaga.
 
Fogyaszt, ránctalanít és három nap alatt végez az influenzával!
 
A bokorrá vagy kis fává növő, évelő növény (latinul: Sambucus nigra) a pézsmaboglárfélék családjába tartozik, és őshonos hazánkban. Fehér virágai úgynevezett bogernyőben nyílnak és lapos tányérokra emlékeztetnek.  Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. Sajnos egy cikk kevés ahhoz, hogy a bodza összes gyógyhatását és csodaszámba menő erejét összefoglaljuk.
 
Kezdjük ott, hogy a benne található drogok (szambunigrin glikozida, szaponinok, flavonoidok) izzasztó-lázcsillapító hatásúak, és a kiválasztás során a káros anyagcseretermékek eltávolítását is segítik. Emiatt a bodza az egyik legkitűnőbb szer a meghűléses/náthás* megbetegedéseknél, klinikai tesztek során pedig kimutatták, hogy a vírusok szaporodását gátolva már 2-3 nap alatt legyűri az influenzát* – nincs szükség antibiotikumokra.
 
Immunerősítő és vértisztító, scrofulosis (görvélykór, a TBC egyik változata) esetében és bőrkiütésnél, hámosításra gyökerét és virágját használhatjuk, de a friss vékony kérgéből vagy ágacskáiból készült főzetet régen "elhájasodásnál" (azaz fogyókúrához*) is, vagy vízkór* ellen ajánlották. A dominikánus szerzetes Albertus Magnus (1193-1280) szerint felülről lefelé lehántolt kérge hashajtó szernek alkalmas, míg a gyümölcs nedvének nyugtató fájdalomcsillapító hatását kihasználva borsmentával, kakukkfűvel kombinálva migrénes és arcidegzsábás* (trigeminus neuralgia) fejfájások ellen alkalmazzák sikerrel.
 
Mandula és torokgyulladásnál a friss gyümölcsöt tejjel forrázták le és ezzel öblögették a torkot, de  belsőleg alkalmazva a reumatikus* ízületi fájdalmak ellen is jó, bár egy 1908-as könyv szerint  ez ellen külsőleg is használhatjuk: „A megtört vagy zúzott zöld levelek rühös tagra kötve tisztítólag hatnak. Régi orvosok szerint a friss levelek dühös ebmarástól eredő sebeket gyógyítanak és köszvényes tagokra kötve, illetve flastromnak alkalmazva, igen jó hatásúaknak bizonyultak.”
 
A bogyókból készített bodzabor egyes vidékeken hagyományos szívgyógyszer ugyanúgy, ahogy a bodzapálinka is, ami viszont igen munkaigényes (200 liter cefréből maximum 6-7 liter jó pálinka nyerhető!), s így nagyon ritka és drága (a pálinkák „királya”). Emellett sorolhatnánk még gyógyhatásait: a virág forrázata szemgyulladásnál szemcsepp, a mézzel kevert bodzalekvár TBC-seknek kiváló tüdőtisztító, krémje pedig jó ránctalanító és enyhén halványító hatású. Borotválkozás utáni szereket, arc- és szemfrissítő lemosókat is készítenek belőle manapság. Tartalmaz A-, B-vitamint, C-vitamin tartalma pedig duplája a citrusféléknek! A bodza a „szegényember patikája”.
 
A virágzat szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak és a középsők még bimbósak (május-június). A bodza virágzatát csak száraz időben szabad gyűjteni, ugyanis ha esőtől vagy a harmattól nedves virágzatokat gyűjtjük, akkor a virágok szárítás közben megbarnulnak. Figyeljünk rá, hogy a bodza egyik részét se fogyasszuk feldolgozatlanul, mert nyersen enyhe mérgező hatása van. Ezek a mérgező anyagok hő hatására lebomlanak.
 
*Meghűlésre és influenzára: 2 dl vízzel leforrázunk 4 g bodzavirágot, 2 g hársfavirágot és 3 g kamillát, és 5 perc állás után, leszűrve, forrón fogyasztjuk. Esetleg két csészével is az izzadásig, influenzára négyóránként.
*Fogyókúrához: 1-3 tk virágot forrázunk 1 csésze vízzel, 5 perc állás után szűrve, napi 5 csészével fogyasztunk.
*Vízkórra diuretikus tea: 10 g mezei zsurló, 40 g édesgyökér, 40 g bodzakéreg keverékéből 1 teáskanálnyit 2,5 dl vízbe szórunk és 5 percig főzzük. Leszűrve, 2-3 csészével fogyasztunk naponta.
*Arcidegzsábára és migrénre: bodzaruta, kecskefű és bodzavirág 1:1:1 arányú keverékéből készítsünk forrázott teát (1-2 tk fűhöz 2 dl víz). A fájdalom jelentkezésekor fogyasszuk.
*Belsőleg reumára: 2 marék bodzakérget 1 liter vízbe szórunk és addig forraljuk, míg a víz a felére nem csökken. Teaként fogyasztjuk naponta több csészével.
 
Egy igazi kaméleon: bodza a konyhában
 
Gyógyhatásait nemcsak tea-, tinktúra, borogatás és egyebek formájában élvezhetjük, a belőle készült finom ételek és italok révén is. A bodzaszörp* gyerekkoromtól fogva egyik kedvenc csemegém, és biztos vagyok benne, hogy ezzel nem vagyok egyedül. A  finom fűszeres-muskotályos ízvilága a szörpön kívül rengeteg felhasználási módot tesz lehetővé; aszalják, a borok ízét javítják vele, méz, leves, színezőanyag, savanyúság, ecet, kocsonya, mártás, befőtt és likőr készül belőle. A kiszáradt bodzatöveken néha egy gombafaj él, a júdásfüle gomba (latinul: Hirneola auriculajudae), ami Kínában, Japánban kedvelt élelmiszer.
 
A skandináv országokban és Németországban a bodzaleves tradicionális étel, míg Belgiumban sört is főznek a bogyókból. Elég a bodza szót bármely internetes keresőbe beírnunk, máris garmadával zúdulnak ránk a különböző házi bodzás ínyencségek receptjei és a bodzás fórumok linkjei. A legkedveltebbek közé tartozik a kirántott bodzavirág* mint egészséges nasi, illetve a bodzalikőr* és a bodzapezsgő. A lehetőségek száma szinte végtelen, egy pesti cukrászdában pedig isteni bodzás fagylaltot lehet kapni!
 
*Bodzavirágszörp: 8-10 szép, rovaroktól mentes bodzavirágot gyűjtünk. Csap alatt megmossuk. 10 l-es rozsdamentes fazékba 7 liter vizet öntünk, 1 citromot szeletekre vágunk, hozzáadjuk. 800 g cukorral édesítjük, 1 dl borecettel savanyítjuk, majd feltesszük melegedni. Közben 200 g cukrot szép barnára pirítunk, felengedjük 1 l vízzel, és simára forralva beöntjük a fazékba. Felforraljuk, beletesszük a  bodzát, majd a tűzről levéve 1 napig állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, üvegbe töltjük, és jól  bedugaszolva hűvös helyen (lehetőleg hűtőgépben) 6 hétig állni hagyjuk. Az érlelés után hígítva  fogyasztjuk.
*Bodzafánk (kirántott bodzavirág): hasonlóan az akácvirágokhoz, sörös palacsintatésztába mártva a bodzavirágokat, hirtelen kisüthetjük őket forró olajban. Ízlés szerint még forrón megszórhatjuk fahéjas porcukorral.
*Bodzalikőr: 1 kg bodzabogyót alaposan megmosunk, szemenként válogatunk és üvegbe helyezünk. 1 liter 96%-os alkoholt  öntünk rá és két héten át pihentetjük úgy, hogy naponta felrázzuk, illetve megkeverjük. Másfél liter vízben fél kg cukrot főzünk, szegfűszeget, darabos fahéjat és egy citrom reszelt héját adjuk hozzá, és az egészet az alkoholos bodzabogyóhoz keverjük. Két napig pihentetjük, és utána vászonruhán át lecsepegtetjük. A letisztult levet üvegekbe töltjük, lezárjuk, és 3-4 hónapi pihentetés után fogyaszthatjuk.
 
Tudtad, hogy...
 
... Linné megfigyelte, hogy a kecskék a bakteriális körömgyulladás elleni gyógynövényként eszik a bodza levelét?
... a bodza szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek?
... a néphit szerint, amikor már érett gyümölcsöt is hoz, de még virágzik is, hosszú télre lehet számítani?
... a legkiválóbb, szilárd és tartós, kellemes tapintású ásó- és lapátnyeleket a több éves, egyenes bodzahajtásokból készítették?
... sokfelé úgy vélik, hogy a bodzabokor alatt nem jó elaludni, mert elvarázsolja az embert?
... a több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb?
... a bodza a hagyományos angol ketchup egyik fő alkotórésze?
... a halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt?
... némely vidékeken azt terjesztették, hogy Júdás bodzafára kötötte fel magát, s emiatt nevezik a rajta termő immunserkentő hatású, fül alakú gombát, júdásfülgombának?
... a bodza erős szagú levét régen a legyek, egerek távol tartására permetezték, ma pedig rovarűző hatását a biokertészetekben hasznosítják?
... egy régi népmese szerint, ha egy gyermeket vagy fiatal állatot valaki dühében megüt egy  bodzaággal, akkor az soha többé nem nő meg?
... e növény levelét az érés gyorsítására komposzthalmokhoz keverik?
... egy szép aranysárga bodzavirág értéke 46—52 krajcár volt 1908-ban (ugyanekkor 1 kg liszt 16, 1 kg rizs 20, míg 1 kg kakaó 30 krajcár volt)?